Helyzetfelmérés – saját álmok, vágyak, igények, elvárások, szempontok megfogalmazása. Annak pontosítása, hogy mi lesz „aztán”. Amíg ez nincs kimondva, addig a vállalkozót semmi nem készteti arra, hogy kilépjen a komfortzónájából, és belemenjen egy olyan helyzetbe, amiben még sohasem volt. Ráadásul a megoldás nem is csak rajta múlik. Ebben a folyamatban egy coach típusú attitűd segíthet kívülről, aki segít kihúzni a vállalkozó fejéből azt, ami már benne van, csak nem biztos, hogy tudatosult.

Keretek, adottságok felmérése és a realitásokkal való összevetése. Ha az álmok és a realitások távol vannak, érdemes egy külső és független személy segítségével közelebb hozni őket. Olyan szakértővel, aki ha kell, kíméletlenül visszarángatja ügyfelét a földre. Az ilyen ember az „ördög ügyvédje” akinek a szerepe, hogy megkeresse, hogy mi miért nem működik, vagy mi miért nem reális. Jobb, ha ez már a projekt elején kiderül, mintha csak közben vagy a legvégén.

Stratégia kialakítása, azaz annak eldöntése, hogy pontosan honnan, hova, milyen módszerrel és kb. mennyi idő alatt szeretnénk eljutni. Ebben segíthetnek a tanácsadók, hiszen ők már több ilyen helyzetet láttak, és nem szégyen az ő fejükből kihalászni a megoldást. Számos olyan eszközük van, amire mi magunktól nem is gondolnánk. A jó stratégia aranyat ér, mert ez adja a központi elemét az utódlási projektnek.

Szereplők felkutatása. Fontos tudni, hogy egy utódlási projektben nem csak az előd és az utód szerepelnek, hanem számos más résztvevő is van, az érdekelt, az érintett vagy akár az érdeklődő székében. Ők a cég munkatársai, ügyfelei, beszállítói, vagy a családtagok illetve azok hozzátartozói. A siker nagyrészt azon múlik, hogy sikerül-e őket a kiválasztott stratégia mellé állítani. Meggyőződésem, hogy mindenkivel mindent meg lehet beszélni, csak a megfelelő módot kell megtalálni. Ennek a kommunikációnak a kialakításához érdemes egy kommunikációs szakember segítségét kérni, akinek nem baj, ha van pszichológusi affinitása is. Persze jó lehet egy képzett terapeuta, vagy egy jövőbelátó csodadoktor is, de ez utóbbi ritka.

Ha megvan, hogy kivel mit kell megbeszélni, akkor ezt a gyakorlatban is meg kell tenni, ez a dolog lényege. Ez a lépés nagyon sok egyeztetést és megbeszélést igényel, amit meg lehet spórolni, csak akkor az ellenlábasok a későbbiekre időzítik ellentámadásukat, ami mindig jobban fáj. Itt leginkább egy mediátor jellegű tudás hasznos, hiszen minden résztvevő félnek van saját szempontja és érdeke, amelyek között meg kell találni a közös nevezőt.

Nagyon fontos, hogy az előrehaladást mindig érdemes adminisztrálni. Ez nem kis többletteher, de a későbbiekben megéri, hiszen bármikor vissza lehet hivatkozni, hogy miben maradtunk pontosan. Hogy a leírt anyagot hogyan nevezzük, az már kommunikációs kérdés. Hívhatjuk jegyzőkönyvnek, családi alkotmánynak, megállapodás tervezetnek, szindikátusi szerződésnek, de a lényeg, hogy az, amiben maradunk, le legyen írva. Sokszor még egy számunkra hátrányos kitétel is jobb, mintha a kérdés nincs egyértelműen szabályozva.

Ezen hosszú és bonyolult előkészítés után kerülhet sor az utódlás tényleges lebonyolításra, ami ha jól végeztük el a korábbi feladatokat, akkor már csak a részletekben kíván majd pontosítást. Tapasztalatból tudom, hogy menet közben már ezek kezelése is kimerítő, hát még ha az alapokhoz kell újra és újra visszanyúlni. Ebben a munkában leginkább egy projektmenedzser képességei segítenek, aki következetesen megy végig az úton pontról pontra, és mindenkin behajtja a feladatát. Ezért fizetik.

A legjobban megtervezett folyamatban is kell majd improvizálni, hiszen váratlan helyzetek mindig becsúsznak. Ezek elemzése és értékelése külön figyelmet kíván, hiszen tudni kell, hogy ezek okán mit, mikor, és hogyan kell módosítni, ahhoz, hogy se az idő, se a cél ne változzon. Ebben leginkább egy kontroller-elemző páros adottságai segítnek, hiszen ők azok, akik mérve az eredményeket, látják, hogy milyen beavatkozás szükséges.