Miért döntünk úgy, hogy „még” nem döntünk az utódlásról?
Avagy hogyan és milyen okok mentén akad meg az utódlás folyamata, és miért nem észleljük, hogy ez probléma?
Avagy hogyan és milyen okok mentén akad meg az utódlás folyamata, és miért nem észleljük, hogy ez probléma?
Ezt a cikket cégmérettől függetlenül, leginkább azoknak érdemes elolvasni, akik már meghozták az EXIT-tel kapcsolatos legfontosabb döntést (nevezetesen, hogy proaktívan szeretnének vele foglakozni) de még nem döntötték el, hogy mikorra tudják/akarják/lehet megoldani a kérdést. Nekik lehet segítség az alábbi összefoglaló.
Egyik új ügyfelemtől kaptam visszajelzést az első találkozó után, mely szerint, ha ő már korábban tudta volna, hogy pontosan mire számíthat tőlem, akkor már sokkal korábban felkeresett volna. Unszolására most igyekszem összefoglalni, hogy mire számíthat, vagy mik közül választhat az, aki megkeres az utódlási, vagy az EXIT ügyével.
Ebben a cikkben azt igyekszem összefoglalni, hogy a jelen társadalmi, gazdasági és politikai helyzetben milyen változásokat vagy trendeket várok a cégutódlás területén 2023-ban.
Év végi szokásosan szélesebb fókuszú (és hosszabb) cikkemben alapvetően három dologra fókuszálok. Egyik oldalról természetesen a cégutódlás magyarországi helyzetére, másik oldalról (de sorrendben először) a jövőre, és harmadszor pedig arra, amit 2023-ban érdemes lesz vállalkozóként figyelembe venni, akár befelé megy az ember a bizniszbe, akár már inkább kifelé jönne.
Egy kiváló privátbankos kollégám (Soós Péter) vetette fel az Utódlási Kerekasztal októberi találkozóján, hogy mi lesz a „kis” cégek utódlásával. A témát akkor és ott nem volt időnk kivesézni, de a felvetés beindította a gondolataimat, aminek eredménye a mostani összefoglaló cikk is.
Jelen cikkemet azoknak szánom, akik elég elszántak, kitartóak és bátrak ahhoz, hogy a jelen körülmények között úgy DÖNTSENEK, hogy tovább viszik vállalkozásukat. Nem kis bátorság, elszántság és kitartás kell ugyanis ahhoz, hogy a jelen helyzetben így DÖNTSÖN valaki.
Az alábbiakban szeretnék röviden körüljárni három olyan cégutódlással és/vagy exittel kapcsolatos alapkérdést, melyeken való elgondolkozásra, sőt akár azok megválaszolására is a nyár, vagy bármiféle szabadság ideális időszak lehet.
A jövővel kapcsolatos kijelentések (más néven jóslás) mindig kockázatot rejtenek magukban, hiszen az hogy ténylegesen mi lesz, azt senki sem tudja. Ugyanakkor mindig láthatók olyan jelek, esetleg trendek, amik azért valamennyire eligazíthatnak azzal kapcsolatban, hogy mi várható.
Korábban írtam már a cégutódlás, generációválás és EXIT idő szükségletéről (bruttó és nettó) és talán eljött az ideje, hogy a költségekről is beszéljünk. A cikket annak érdemes elolvasni, aki komolyan tervezi a cégutódlás megoldását vagy már akár benne is van a folyamatban és szeretné tudni, hogy milyen költségekkel kalkuláljon.