A döntéshozókban gyakran felmerül a kérdés, hogy vajon kell-e mindig jól dönteni? Vajon tényleg minden egyes esetben a maximumot kell kihozni a kérdésből?
A rövid válaszom az, hogy NEM, szerencsére nem kell mindig jó döntést hozni és igenis lehet hibázni, mint ahogy számosan meg is teszik. Ha egy döntéssel mindent el lehetne rontani, akkor egyáltalán nem volnának sikeres emberek a világban. Egyes vélemények szerint, ha egy vezető több mint 50 %-ban jó döntéseket hoz, akkor már sikeres vezető lehet belőle, de azt hozzáteszem, hogy a jó döntéseket sem darabra mérik. A rossz hír viszont az, hogy a következetlenséggel és az át nem gondolt döntésekkel mindig sokkal több idő, energia és fáradtság elérni a célt, mint a jól átgondolt döntésekkel. Más megfogalmazás szerint rossz döntésekkel is célba lehet jutni, csak úgy tovább tart. Így az esetleges rossz döntés bevállalása, leginkább attól függ, hogy mennyire sietős, hogy elérjük a célunkat.
Annak bizonyításra, hogy nem kell mindig jó döntéseket hozni három okot is felsorolok.
- Az első ok az, hogy azért nem, mert nem lehet. A felgyorsult világunkban nincs olyan ember, vezető, módszer, eszköz, aki, vagy ami képes arra, hogy mindig, mindenben, minden körülmények között jó döntéseket hozzon, ráadásul határidőn és költségkereten belül. A vezetők legyenek akár gazdasági, politikai vagy társadalmi vezetők, szinte kivétel nélkül olyan szövevényes rendszerben dolgoznak, ami ellehetetleníti, hogy mindig minden esetben, ráadásul elsőre a jó döntést hozzák meg.
- A második ok, ami miatt „nem kell mindig jó döntést hozni”, az az, hogy egy döntés nem egyszerűen jó vagy rossz, hanem ennél sokkal árnyaltabb. Vannak kicsit jó és nagyon jó döntések, vannak nagyon rossz és kicsit rossz döntések, és persze vannak kiváló döntések is. De a döntések eredményének értékelése között nagyon sokszor csak az eltelt idő tesz különbséget. Ami jónak tűnik ma, azt nem biztos, hogy később is ugyanúgy értékeljük.
- A harmadik ok, ami miatt nem kell mindig jó döntéseket hozni, az az, hogy ritka az az eset, amikor egy döntést véglegesen és végletesen kell meghozni, amikor azt már utólag sem lehet módosítani. Persze vannak ilyen „take it or leave it” döntések, de az igazán komoly döntések általában nem ilyenek, hanem többfordulósak, ahol az egyes fordulókban még van mód a „finomhangolásra”.
Ugyanakkor az is igaz, hogy van, amikor a jó döntés sem elég, mert KÍVÁLÓ döntésre van szükség. Ezeket elsőre nehéz felismerni, de egy esetben biztosak lehetünk abban, hogy kiváló döntésre van szükség. Akkor, amikor egy, már egyszer meghozott rossz döntést igyekszünk javítani. Ugyanis egy rossz döntést egy másik rossz döntéssel nem lehet javítani. Egy rossz, vagy elhibázott döntést csak egy KIVÁLÓ döntéssel lehet javítani.
Összefoglalóan minden döntés lényege, hogy a lehető leginkább a cél felé mozdítson, vagy ha azt nem lehet, akkor minél kevésbé távolítson attól. Ehhez persze azt sem árt tudni, hogy hova megyünk.