A lelkileg (mentálisan) egészséges módon működő intézményeknek (csoportoknak és közösségeknek) az egyén identitását is alakító és fejlesztő hatásuk van. Az ilyen szervezetekben nagyon különböző személyes identitású emberek is a közösséghez tartozónak érzik magukat és képesek a közös cél elérésén dolgozni.
Tekintettel arra, hogy a cégek általában nem egy közös és magasztos cél elérésére szövetkező emberek közössége, a lelki egészség cégen belüli megteremtése versenyelőnyt biztosít a cég számára, a munkatársak loyalitásának növelésével, ami pénzzel gyakorlatilag egyáltalán nem kényszeríthető ki.
Az alábbiakban a lelkileg egészséges szervezet működésének ismérveit soroljuk fel (zárójelben némi magyarázattal)
- Világos és megvalósítható célok (melyekkel a tagok azonosulhatnak)
- Felelős hatalomelosztás (akkora felelősség jusson mindenkire, amekkora részt vállal a munkából; a felelősség és a döntési lehetőség legyen összhangban)
- Világos és jól kommunikált intézményi követelmények
- Az egyén és az intézmény érdekeinek mérlegelése a munkatársak teljesítőképességének igénybevételekor (azaz pl. mindenki olyasmit csinál, amihez ért, amit szeret, amiben jó, amiben sikerélménye van)
- Hatékony kommunikáció az alrendszerek között, illetve a hierarchiában (de a kommunikáció célja nem az egyéni érdekek képviselete)
- Olyan légkör van, melyben helye van örömnek és elismerésnek (nem csak a munkának)
- Jelen van a változtatás, az újítás, a fejlesztés szándéka (és lehetősége!)
- Az intézmény autonóm (van saját célja és motivációja, ami pl. az alapszabályából is következik)
- Alkalmazkodóképesség (az intézmény tárgyszerűen reagál a környezet változásaira)
- Az intézmény képes a problémákról kommunikálni, a konfliktusokat kihordani és belőlük tanulni (vagy a kapcsolatot megszakítani és reflektálni a történtekre)
- A munka folyamatos és következetes értékelése
- Gondosan ápolt partnerkapcsolatok (pl. ügyfelek, beszállítók, alvállalkozók, szövetségesek és egyéb stakeholderek)
- Olyan külső kép közvetítése a munkatársak számára önmagukról, amely erősíti saját önreflexiójukat (a dicséret és a kritika optimális egyvelege)
- Közös nyelv létezése a helyi közösségben és az intézményben
- Olyan alkalmak és színterek, ahol lehet beszélgetni a szervezetben dolgozók saját életéről is (pl. munka és magánélet egyensúlya)
- Intézményen belüli nyilvánosság
- Élethosszig tartó tanulási alkalmak, továbbképzési rendszerek
- Jó értelemben vett „sztárok”, modellt nyújtó emberek